Segítség:Wiki alapok

A Gentoo Linux Wiki wikiből

Pofátlanul átvéve innen: Wikipédia:Az első lépések

Tartalomjegyzék 1 Szerkesztés 1.1 Előnézet megtekintése 1.2 Szerkesztési összefoglaló 2 Formázás 2.1 Wikitext avagy wiki jelölőnyelv 2.2 Fékövér és dőlt betűk 2.3 Címsorok és alfejezetek 3 Hivatkozások 3.1 Belső hivatkozások 3.2 Mikor készíts hivatkozásokat? 3.3 Hogyan készíts hivatkozásokat? 3.4 Hivatkozás bekezdésre 3.5 Külső hivatkozások 4 Kategóriák 5 Vitalapok 5.1 Felhasználói vitalapok 5.2 Behúzás 5.2.1 Egyszerű behúzás 5.2.2 Lista 5.2.3 Számozott lista 5.2.4 Vegyes lista 6 Viselkedés 6.1 Források feltüntetése 7 Szerzői jogok

[szerkesztés] Szerkesztés

A wiki legalapvetőbb lehetősége: szerkessz! Elenyésző számú védett lapon kívül minden oldalon a harmadik fül a „szerkeszt” link, amely, mint a neve is mutatja, lehetővé teszi annak az oldalnak a módosítását, amelyet épp látsz. Az ilyen webhelyeket, ahol mindenki mindent szerkeszthet, wikiknek nevezzük. Nyisd meg a homokozót és kattints a szerkeszt linkre. Ekkor egy szerkesztőablakban látni fogod az adott oldal wiki kódját. Adj hozzá néhány vicces vagy érdekes sort, például: „Frank Zappa a valaha élt legnagyobb amerikai zeneszerző”, aztután kattints a szerkesztőablak alján található Lap mentése gombra, és figyeld meg a változtatásod eredményét!

Részletes leírásért lásd a hogyan szerkessz egy lapot oldalt.

[szerkesztés] Előnézet megtekintése

Egy fontos eszköz, amit rögtön elkezdhetsz használni, az Előnézet megtekintése gomb. Szerkessz valamit a homokozóban, és ezúttal az Előnézet megtekintése gombot nyomd le a Lap mentése helyett. Ez lehetővé teszi, hogy megnézd, hogyan fognak kinézni a változtatásaid a mentés után. Mind követünk el hibákat, ez segít észrevenni őket. Az előnézet használata a tényleges mentés előtt segít, hogy lépésről-lépésre javítgasd és formázd a szerkesztésed, anélkül hogy feleslegesen növelnéd és átláthatatlanná tennéd a lap történetét. De ne felejtsd el véglegesen elmenteni a változtatásaidat az előnézet után!

[szerkesztés] Szerkesztési összefoglaló

Mielőtt mentesz, javasolt (és illendő) egy rövid összegzést írnod az összefoglaló dobozba (a szerkesztőablak és a gombok között) arról, hogy mit változtattál meg. Ez lehet nagyon tömör, például ha csak ennyit írsz: „elütés”, akkor mások tudni fogják, hogy csak egy apróbb helyesírási vagy központozási hibát javítottál, esetleg egyéb apró hibát. Ezenkívül, ha a változtatásod nem jelentős, például nyelvtani, nyelvhelyességi, formázási hiba vagy elütés javítása, akkor tegyél pipát az Ez egy apró változtatás felirat mellé. (Erre csak bejelentkezett felhasználóként van lehetőség.)

[szerkesztés] Formázás

[szerkesztés] Wikitext avagy wiki jelölőnyelv

A wiki szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a wiki egyszerű beépített MediaWiki leíró nyelvét használhatod a szerkesztés megkönnyítése érdekében. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.

[szerkesztés] Fékövér és dőlt betűk

A legáltalánosabban használt wiki parancsok (tagek) a félkövér és a dőlt. A kövérítés és döntés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:

• ''így lesz dőlt'' a dőlt betű (2 aposztróf mindkét oldalon),
• '''félkövér''' a félkövér (3 aposztróf mindkét oldalon),
• '''''s félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (5 aposztróf mindkét oldalon).

Minden szócikk első mondatában félkövérrel emeljük ki a címszót:

• A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i. e. 6. században élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
  • A '''Pitagorasz-tételt''' Püthagoraszról, az i.e. 6. században élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
• Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan „Élet Londonban” című művéből.
  • '''Tom és Jerry''' – Egy páros Pierce Egan „Élet Londonban” című művéből.

Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál.

• A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában.
  • A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában
• Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
  • Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.

[szerkesztés] Címsorok és alfejezetek

A künönböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor kisebb részekre tagolható a címsorok segítségével, minden bekezdéshez egy felzetet társítva.

Címsorok így készíthetőek:

• == Főcím == (2 egyenlőségjel)
• === Cím === (3 egyenlőségjel)
• ==== Alcím ==== (4 egyenlőségjel)

Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak, ha már három bekezdés van.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Belső hivatkozások

Az egyik dolog, ami miatt a wiki hasznos (és függőséget okoz), a kiterjedt kereszthivatkozások rendszere belső hivatkozások révén. Ezek az egyszerűen megalkotható hivatkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók további információkhoz jussanak a cikkel kapcsolatban, amit olvasnak.

[szerkesztés] Mikor készíts hivatkozásokat?

A legegyszerűbb mód arra, hogy megtanuld, mikor kell linkelni, a meglévő Wiki szócikkek olvasgatása – példaképpen. Ha bizonytalan vagy, hogy készíts-e hivatkozást valamiről, vagy sem, kérdezd meg magadtól: „Ha olvasnám ezt a cikket, ez a link hasznos lenne számomra?”.

[szerkesztés] Hogyan készíts hivatkozásokat?

Ha hivatkozásokat szeretnél készíteni egy másik wiki oldalhoz (ezeket wiki-linkeknek hívjuk), akkor kétszeres szögletes zárójelbe kell tenned a szöveget, így:

[[homokozó]]

Például, ha linkelni akarsz mondjuk a Segítség:Szerkesztés oldalhoz, akkor az így fog kinézni:

[[Segítség:Szerkesztés]]

(A „Segítség:” rész jelzi azt, hogy a céloldal a Segítség névtérben van, nem pedig a szócikk névtérben, ahová a normál szócikkek kerülnek.)

Ne felejtsd el ellenőrizni a hivatkozásokat, hátha esetleg nem arra a szócikkre mutatnak, amire szeretnéd.

Ha a hivatkozott szócikk címétől eltérő szöveget szeretnél látni a hivatkozás szövegében, akkor használd a | karaktert, amit magyar billentyűzeteken az AltGr + w billentyűkombinációval érhetsz el.

Például, ha a homokozóhoz szeretnél hivatkozást alkotni, de szövegként a „gyakorlótér” szót szeretnéd látni, akkor így írd be:

A gyakorlás színtere a [[Homokozó|gyakorlótér]]. → A gyakorlás színtere a gyakorlótér.

Így a megjelenített szövegtől függetlenül a hivatkozás a homokozóra fog mutatni.

[szerkesztés] Hivatkozás bekezdésre

Nem csak más wiki oldalakra lehet hivatkozást készíteni, hanem azokon belül közvetlenül egy fejezetcímre (vagy alcímre) is. A használatához a hivatkozás címe mellé egy # jelet kell tenni, és utána pedig a hivatkozni kívánt bekezdés címét.

[[Segítség:Wiki alapok#Hivatkozás bekezdésre]] → Segítség:Wiki alapok#Hivatkozás bekezdésre

Ha egy oldalon belül szeretnél más bekezdésre hivatkozni, akkor a lap neve elhagyható, elég a # jel és a fejezet (vagy alfejezet) címe:

[[#Belső hivatkozások]] → #Belső hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A legegyszerűbb mód az, hogy a honlap teljes URL-címét leírod hivatkozásként. Ha például a Google-re akarsz hivatkozni, akkor ennyit kell írnod:

http://www.google.co.hu/

A wiki a szöveget automatikusan hivatkozásként fogja kezelni (amint azt a fenti URL-lel tette), és a teljes internet címet fogja feltüntetni (a „http://” résszel együtt). Ez a forma nem túl célszerű, mert egyrészt a nyers webcímek nagyon kacifántosak lehetnek, másrészt valószínűleg nem sokat árulnak el az oldal tényleges tartalmáról.

Ha rövid hivatkozást szeretnél készíteni, akkor tegyél egy szögletes zárójelet a szöveg mindkét végére. Ha például a Google-re akarsz hivatkozni, ezt írd be:

[http://www.google.co.hu/]

Így a hivatkozás egy számként fog megjelenni, szögletes zárójelben, így: [1]. Ez a forma úgy néz ki, mint egy lábjegyzet, így csak akkor használd, ha tényleg szükségesnek látod, vagy például vitalapokon.

Ha azt szeretnéd, hogy a hivatkozás az általad kívánt szöveggel jelenjen meg, akkor add meg azt a címtől egy szóközzel (nem | karakterrel!) elválasztva. Szóval ha így szeretnéd feltüntetni a hivatkozást: Google kereső, akkor ezt írd be:

[http://www.google.co.hu/ Google kereső].

Megjegyzés: néhány karakter használatakor (mint például a | az URL címben) előfordulhat, hogy a hivatkozás nem működik megfelelően. Ebben az esetben az URL-ben ki kell cserélni az adott karaktert a hexadecimális, ASCII-kód szerinti megfelelőjére, például a | karakter helyett %7C -t kell behelyettesíteni. Az egyes karakterek kódjait a Wikipédia ASCII táblázatában keresheted meg.

[szerkesztés] Kategóriák

A szócikkedet besorolhatod egy vagy több kategóriába, melyben a többi hozzá hasonló szócikk van. Csak gépeld be, hogy [[Kategória:X]], természetesen az X helyén a kategória nevével.

Egy kategóriaoldalhoz is lehet hivatkozást alkotni (például referenciaként további kereséshez), egyszerűen tégy egy kettőspontot ( : ) a Kategória szó elé, így:

[[:Kategória:Asztrofizika]]

A fenti begépelt szöveg a következőképpen fog megjelenni:

Kategória:Asztrofizika

Fontos, hogy a szócikkeket a megfelelő kategóriá(k)ba tedd, hogy mások könnyen megtalálhassák a művedet. A leghatékonyabb módszer a legjobb kategória megtalálásához az, hogy megnézel hasonló tárgyú oldalakat, és megnézed, milyen kategóriá(k)ba tartoznak. Például, ha egy fafajról írsz szócikket, érdemes megnézni egy másik fafajról szóló cikket is, hogy milyen kategóriák jöhetnek szóba.

[szerkesztés] Vitalapok

Ha szeretnél feltenni egy kérdést egy cikkel kapcsolatban, esetleg valamilyen ötleted, javaslatod, megjegyzésed van, akkor írd meg a cikk vitalapjára. Ehhez nem kell mást tenned, mint rákattintani a második vitalap feliratú fülre a lap tetején. Ne ijedj meg, ha a vitalap címe piros, ez azt jelenti, hogy még nem létezik a vitalap, ilyenkor nyugodtan hozd létre.

A hozzászólásaidat mindig a vitalap aljára írd. Ez alól kivétel, ha valakinek a megjegyzésére reagálsz feljebb, ilyenkor közvetlenül a megválaszolandó hozzászólás alá írd a sajátodat. Ha a sor elejére kiteszel egy kettőspontot ( : ) akkor beljebb fog kezdődni amit írtál, így áttekinthetőbbé válik a szövegfolyam.

Légy szíves, mindig írd alá a hozzászólásaidat a vitalapokon. Ha begépelsz három hullámvonalat (~~~) akkor a mentés után azok lecserélődnek a felhasználói nevedre, ha pedig négy hullámvonalat írsz (~~~~) akkor a felhasználói neved mellett a dátum és az idő is meg fog jelenni. Ajánlott az időpontot is tartalmazó aláírást használni, mert követhetőbbé teszi a beszélgetést.

Ha még nincs felhasználói neved, a regisztráció oldalon megtudhatod hogyan hozz létre egyet. Ha nem vagy regisztrált felhasználó (vagy nem vagy bejelentkezve), akkor az aktuális IP címed lesz feltüntetve az aláírásodban.

[szerkesztés] Felhasználói vitalapok

Minden regisztrált wikipédistának van egy saját vitalapja, ahol máspédisták üzenetet hagyhatnak. Ha valaki írt neked, akkor az éppen olvasott (vagy szerkesztett) lap tetején meg fog jelenni egy üzenet sárga dobozban a következő felirattal: „Új üzeneted van!”, és egy hivatkozás a vitalapodra.

Két módon tudsz válaszolni: vagy a saját vitalapodon, vagy annak a vitalapján, aki írt neked. Mindkét változat gyakori, de vigyázz: ha a saját vitalapodon válaszolsz, lehet, hogy a címzett nem fogja látni, amit írtál, mert nem nézi meg újra a vitalapodat (például azért, mert túl sok mindenre figyel egyszerre, és elfelejtkezik róla).

[szerkesztés] Behúzás

A behúzások helyes alkalmazásával sokkal áttekinthetőbbé tehető egy vitalap, ezáltal könnyebben olvasható lesz. Bevált szokás, hogy a válaszodat egy szinttel beljebb kezdd, mint az, akinek válaszolsz.

A beljebb kezdés mértékét többféleképpen meg lehet adni:

[szerkesztés] Egyszerű behúzás

A legegyszerűbb, ha kettőspontot ( : ) teszel közvetlenül a sor elejére, a hozzászólásod elé. Minél több a kettőspont, annál beljebb kezdődik a szöveg. Az enter billentyű lenyomása jelzi a behúzott bekezdés végét.

Például a következő kód:

szöveg a bal szélen

:szöveg egy szinttel beljebb

::szöveg két szinttel beljebb

így fog kinézni:

szöveg a bal szélen

szöveg egy szinttel beljebb

szöveg két szinttel beljebb.

[szerkesztés] Lista

Készíthetsz felsorolásokat, listákat is a csillag ( * ) karakter segítségével. Hasonlóan az egyszerű behúzáshoz, több csillag a sor elején nagyobb behúzást jelent.

Rövid példa:

*első tétel

*második tétel

**a második alatti al-bekezdés

*harmadik tétel.

Ez a következőképpen fog kinézni:

• első tétel
• második tétel
  • a második alatti al-bekezdés
• harmadik tétel.

[szerkesztés] Számozott lista

Végül készíthetsz számozott listákat is. Ehhez a szám jelet ( # ) kell használnod. Ezt általában véleménykéréseknél, vagy szavazásnál használjuk. Szintúgy mint az előbbieknél, több „#” jel hatására beljebb kezdődik a hozzászólás.

Példa:

#első tétel

#második tétel

##a második alatti al-bekezdés

#harmadik tétel.

Ahogy megjelenik:

1. első tétel
2. második tétel
   1. a második alatti al-bekezdés
3. harmadik tétel.

[szerkesztés] Vegyes lista

A fenti három listafajta tetszőlegesen kombinálható is:

#első tétel

#:hozzáfűzés az első tételhez

#második tétel

#*a második alatti al-bekezdés

Ahogy megjelenik:

1. első tétel

   hozzáfűzés az első tételhez

2. második tétel
   • a második alatti al-bekezdés

Még egyszer, az üzenetedet aláírni a következőképpen tudod:

• három hullámvonal (~~~): csak a neved (pogi), vagy
• négy hullámvonal (~~~~): a neved és a dátum (pogi 2006. szeptember 9., 16:08 (UTC)), vagy
• öt hullámvonal (~~~~~): csak a dátum (2006. szeptember 9., 16:08 (UTC)).

Javasoljuk, hogy lehetőleg a felhasználói nevedet és az időpontot is tartalmazó négy hullámvonalas formát használd.

[szerkesztés] Viselkedés

A különböző szerkesztőknek eltérő nézeteik, hitviláguk, nézőpontjuk és hátterük van, gyakran jelentős eltérésekkel. A gyakorlatban az ezekből fakadó véleménykülönbségek sokszor nagy vitákhoz vezetnek, amelyek akár szerkesztési háborúvá is fajulhatnak. Egy együttműködésen alapuló lexikon elkészítésének kulcsa az, hogy másokat, mások nézeteit is tisztelettel kezeljük, és mindig legyünk nyitottak, udvariasak, és civilizáltak.

A legfontosabb hogy mindig feltételezz jóindulatot a többi szerkesztőről. Ha valaki olyasvalamit tesz, ami felbosszant, hagyj egy udvarias üzenetet a cikk vagy a felhasználó vitalapján, és kérdezz rá az okokra. Így elkerülheted az esetleges félreértésekből adódó kínos helyzeteket.

[szerkesztés] Források feltüntetése

Idézd a forrásaidat: adj meg hivatkozásokat, forrásokat azzal kapcsolatban, amit írsz; hogy az olvasók ellenőrizni tudják a cikket, és további információkat találhassanak. A jó források a wikit megbízhatóvá és használhatóvá teszik.

Ezenkívül, ha tudsz a témához kapcsolódó weboldalakat, hivatkozásokat készíthetsz rájuk a szócikk végén egy ==Külső hivatkozások== szekcióban. De tartsd szem előtt, hogy a wiki nem linkgyűjtemény.

[szerkesztés] Szerzői jogok

Soha ne küldj fel jogvédett anyagokat engedély nélkül. A legjobb szócikkek vagy a saját ismeretek, vagy több forrást felhasználó kutatás segítségével készülnek. Bővebb információkért lásd: Gentoo Linux Wiki:Copyright.